Több évtizede a városi táncházmozgalom aktív részese és alakítója. Hogyan indult és miről is szól ez a máig élő mozgalom?

A táncházak indulása eléggé nagy port vert fel. Igazi újdonságnak számított - a művészeti és oktatási elit számára is. Szerencsés találkozása volt ez a saját gyökereit kereső fiatalság igényeinek és a tudósok által felhalmozott hatalmas zenei- és táncanyagnak. Ezen kutatók közül pedig néhányan - elsősorban Martin György és munkatársai - úgy gondolták, hogy mindennek hasznosulnia is kellene... Kedveztek a körülmények is: a hetvenes évektől már lehetőség nyílt élőzenés klubok szervezésére, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.

Különleges  pillanat volt ez: Kelet és Nyugat találkozásánál az értelmiség egy része rácsodálkozott saját tradícióira, a még élő néphagyományra, amely nem csak múzeumban, holt anyagokban volt tetten érhető, hanem közvetlenül, a maga eredeti funkciójában. És akit ez az élmény egyszer megérintett, az nagyon nehezen szabadul tőle.

Miben hozott újat a táncház a néptáncegyüttesek gyakorlatában?

Az amatőr együtteseket követően a hivatásosok is használni kezdték az élő hagyományokból táplálkozó és a rögtönzésre is nagyban építő táncház módszerét. A táncházmozgalomnak köszönhetően -beszélt és zenei anyanyelvünk mellett - táncos anyanyelvünk is bekerült a művészeti köztudatba, az oktatásba. Napjainkra mélyen beágyazódott kulturális életünkbe, nem véletlen tehát, hogy a táncház módszert az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága 2011. november 25-én felvette a -Legjobb megőrzési gyakorlatok- regiszterébe.

Az Országos Táncháztalálkozót idén 31. alkalommal rendezik meg: a Papp László Budapest Sportarénában március 31. és április 1. között várják a közönséget. Mi áll e sikertörténet mögött?

Az első találkozóra 1982-ben került sor. Az egy évvel korábban induló Budapesti Tavaszi Fesztivál szeretett volna egy kirakodóvásárt is szervezni a programsorozat végére. Ám ekkorra már "térdelőrajtban"  rendelkezésre állt egy egész mozgalom, így a legelső alkalom is hatalmas népzenei, néptáncos és kézműves seregszemlévé nőtte ki magát.

A sikerre való tekintettel így a kezdetben félnapos Táncháztalálkozó mára háromnapos sorozattá nőtte ki magát. A Sportarénában megtartott programjainkat olyan társult rendezvények egészítik ki, mint az ünnepi előeste a Művészetek Palotájában, a bemelegítő táncház a Fonó Budai Zeneházban, a szombati éjszakai bál a Gödör helyét átvevő Akváriumban, vagy a levezető esemény a Dürer-kertben.

Mire számíthatnak a rendezvényre ellátogató vendégek?

Az Arénában -pincétől a padlásig- minden termet kihasználunk: a négy kamarateremben speciális táncházak, kiállítások, filmvetítések, beszélgetések, zeneiskolások koncertjei vagy épp kamarabemutatók zajlanak, miközben a küzdőtéren egész nap zsong a vásár és persze a tánctanítás. Találkozhatunk erdélyi -batyus- árusokkal, és nagy népszerűségnek örvend a folk-kocsma is. Külön játszóházakkal és kézműves foglalkozásokkal várjuk a gyerekeket is, szombaton napközben kizárólag a kisebbeké és a családoké a küzdőtér. A részletek megtalálhatók a www.tanchaztalalkozo.hu honlapon.

Hogyan értékeli együttműködésüket az eseményt támogató OTP Bankkal?

Nem szokványos támogatói hozzáállás, ahogyan az OTP Bank viszonyul a rendezvényhez. Számukra nem csak a támogatási összeg számít, sok ötletet és segítséget is kapunk tőlük a Találkozó népszerűsítéséhez. Az együttműködésünk leginkább a közös értékeken nyugszik. Külön öröm számunkra, hogy az OTP Bank jóvoltából ettől az évtől Táncház Díjjal ismerhetjük el annak a néptáncos vagy népzenész egyéniségnek a munkáját, aki előadóművészi, oktatói vagy gyűjtői tevékenységével aktívan járul hozzá a táncházmozgalom fejlődéséhez. A közös szakmai kuratórium dönt a 100.000 forintos pénzjutalommal járó elismerésről, amelyet ünnepélyes keretek között, a rendezvényen adunk majd át.