2026-06-03 00:00:00 Farmosi Nóra
A kisvárdai vár története évszázadokon át a pusztulás és az újjáépítés határán egyensúlyozott, mígnem a 20–21. század régészeti és műemléki munkái új életet adtak az egykori erődnek. A vár fennmaradása részben annak az 1828-as döntésnek köszönhető, amikor a birtokosok kimondták: amit addig nem bontottak el, azt többé nem rombolják tovább. Ez a határozat tette lehetővé, hogy a középkori falak maradványai túléljék az időt, és később megkezdődhessen a tudatos feltárás és helyreállítás.
A modern régészeti kutatás 1954-ben indult, amikor futballpályát terveztek építeni a vár sáncain belül. A munkálatok előtt végzett ásatások során nemcsak a középkori vár maradványai kerültek elő, hanem jóval korábbi, őskori leletek is, bizonyítva, hogy a Rétköz homokdombja évezredeken át lakott hely volt. Az első feltárások eredményei alapján 1963-ban megnyílt a Vármúzeum a megmaradt négyzetes bástyában, amely először mutatta be a vár történetét és régészeti emlékeit a nagyközönség számára.
Az igazi fordulatot azonban a 2017-ben elindított nagyszabású rekonstrukció hozta. A korábbi kutatások főként a vár környezetére koncentráltak, ekkor viszont впервые a belső tereket is teljes körűen vizsgálták. A régészek feltárták a földszinti helyiségek alapfalait, az egykori épületszerkezet maradványait, valamint megpróbálták azonosítani a Várdai István által építtetett Szentháromság-kápolna nyomait is. A feltárások eredményei lehetővé tették, hogy a helyreállítás során hitelesen rekonstruálják a vár központi, négyzetes alaprajzú magját.
A felújítás során nem csupán a falakat állították helyre, hanem új funkciókat is adtak az épületnek. Az emeleti szárnyban modern kiállítóterek kaptak helyet, míg a megmaradt bástyában lapidáriumot alakítottak ki, ahol az évtizedek során előkerült kőfaragványokat és építészeti emlékeket mutatják be. A rekonstrukció során külön figyelmet fordítottak arra is, hogy a vár különböző építési korszakai – a középkori magtól az olaszbástyás reneszánsz erődítésig – jól felismerhetők maradjanak.
A kisvárdai vár ma már nem csupán történelmi rom, hanem élő kulturális és turisztikai központ. A felújításnak köszönhetően egyszerre működik múzeumként, rendezvényhelyszínként és közösségi térként, miközben megőrizte történelmi karakterét. A több mint hetven éve zajló régészeti kutatások és a 2017-ben kezdődött helyreállítás révén a vár ismét meghatározó része lett Kisvárda kulturális életének, és példát mutat arra, hogyan lehet egy középkori örökséget modern módon újraértelmezni.
(x)
