Ezüstéremmel tért haza Magyar Szabolcs, Gajdán Antal, Doktor Zoltán és Nyári János is, aranya mellé Tóth Annamária begyűjtött egy ezüstérmet is. Összesen tíz magyar bronzérem született, a mintegy harminc versenyző közül alig akadt valaki, akinek munkáját ne értékelték volna valamilyen módon.

Mivel több mint 1800 versenyző indul el a versenyen, így nem egy-egy első, második és harmadik helyezett születik, hanem egy egységes pontozó rendszerben értékelik a csapatokat és az egyéni indulókat is a nemzetközi bírák.

A zsűri nemcsak az ételek elkészítését, hanem a teljes munkafolyamatot értékelte a bepakolástól az elvonulásig. Minden versenyző és csapat magának vitte az alapanyagokat, amelyeket a technikával, a plusz gépekkel együtt a verseny előtt regisztráltak. A nemzetek többsége igyekezett a saját identitásának megfelelő ételeket készíteni. A magyar versenyzők például 95 százalékban magyar alapanyagokat használtak - hangoztatta Krivács András.

A szakácsolimpiát minden negyedik évben rendezik meg a Nemzetközi Szakácsművészeti Vásár keretében, a négynapos eseményen közel félszáz nemzet több mint 2500 versenyzője mérte össze tudását. A felkészülés több mint egy évet vesz igénybe. A versenyen nemzeti szakács-cukrász, nemzeti katonai, nemzeti ifjúsági válogatottak, valamint közétkeztetési, regionális csapatok és egyéni versenyzők vettek részt.

Svédország több területen is győzelmet aratott. Összetett első helyezést értek el a nemzeti válogatottak között, de ők lettek az elsők a junior nemzeti válogatottak, a regionális válogatottak és közétkeztetési csapatok között is.

A magyar nemzeti válogatott 35 ország csapatával, a katonai nemzeti válogatott pedig hét ország csapatával versenyzett. Versenymunkájuk során az egyik nap mindkét csapat egy összetett, több feladatsorozatból álló hidegkonyhás díszasztalt készített el, majd egy másik napon ötórás élő munka során 110 főre egy-egy háromfogásos menüt készítettek, amelyet a gasztronómiai szakkiállítás és vásár vendégei meg is kóstolhattak a nemzetek éttermében.

Krivács András elmondta, hogy a magyar csapatok munkája iránt kiemelkedően nagy volt az érdeklődés, szinte folyamatosan sorok álltak az ételekért.

A Kulináris Olimpiát 1900-ban hívták életre, akkor még frankfurti helyszínnel, és napjainkra olyan eseménnyé nőtte ki magát, amelyen négy nap alatt közel 45 ezer látogató fordul meg a világ minden részéről.