Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte a házat, majd lángnyelvek jelentek meg és szálltak le az összegyűltekre. "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok." (Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása). Így aztán az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Az isteni csoda közös hitben kapcsolta össze a különböző nyelven beszélő embereket, ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház.
Sok mindent. Maga a név a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Húsvét után vagyunk ötven nappal, most zárul az akkor indult ünnepkör. A Szentlélek eljövetelére emlékeznek ilyenkor a templomokban és az egyház alapítására.

A májust pünkösd havának is nevezik. Sok népszokás ünnepelte a tavaszt Magyarországon is ilyenkor, köztük a májusfa-állítás és kitáncolás. A májusfát csapatokban húzták fel a fiúk a lányoknak. Magas, szép állású fákat választottak, melyeket a földbe ástak vagy a kerítésoszlophoz rögzítettek éjszaka. Színes virágokkal, szalagokkal, zsebkendőkkel, néhol étellel-itallal is díszítették őket. A májusfák kidöntése, a kitáncolás nagy mulatsággal járt együtt, a fa körültáncolásával és a májusfára mászással.
Alapvetően örömünnep a pünkösd, mely - mint a legtöbb vallási ünnep - a kereszténység kialakulása előtti hagyományokból is örökölt néhány dolgot. A virágok szerepeltetése, köztük a pünkösdi rózsáé (kerti bazsarózsa) például az ókori római Floralia ünnepeknek állít emléket, melyeket májusban tartottak a virágok és tavasz istennőjének, Flórának a tiszteletére.

De nemcsak királyt: királynét is választottak ilyenkor. A legszebb lányé volt a megtiszteltetés. A kis királynét néhány társa körbevitte a faluban. Betértek a portákra is, ahol fátyollal letakarták és körbejárták, miközben termékenységvarázsló versikéket mondtak, rózsaszirmokat szórtak. Mindezért ajándékokat kaptak.
Aztán ott volt a pünkösdi király megválasztása, ami a középkor óta ismert hagyomány. Az ügyességi játékokban győztes pünkösdi király egy évig uralkodhatott: addig a kocsmában ingyen ihatott és minden lakodalomba, ünnepségre meghívták.

Az idén egyébként sok minden esik a pünkösdi hétvégére: az egyházi ünnep mellett a turisztikai szezon karantén utáni, várva várt kezdete és a gyermeknap is.
Mivel a Szentlélek ábrázolása galamb képében történik és eljövetelét szél kísérte, pünkösdkor fölvirágozták a templomokat, kitárták a kaput, hogy jó széljárás legyen és galambokat eregettek szét a karzatról.
A pünkösdölés elsősorban adománygyűjtést szolgáló hagyomány volt: a pünkösdi király és királyné az udvartartásával énekelve és táncolva vonult végig a falun.
A zöldághordás a tavasz megérkezését köszöntő énekes, táncos parádé volt. A legények és leányok zöld ágakkal és virágokkal a kezükben vonulnak végig a falun. A “Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű gyerekjáték is innét ered.