Az eset még 2016-ban történt, a Weddel-tengeren, a Déli-sarkvidéken. A drámai eseményről brit Antarktisz-kutatók számoltak be. Műholdas képeken vették észre, hogy mi történt. A császárpingvinek ürüléke még 800 kilométer magasból is kivehető a fehér jégen és a folt méretéből a kolóniáéra is következtetni lehet. Egyik nap még ott volt a gigantikus folt, a másikon már nem. Az egyetlen éjszaka alatt eltűnt populáció méretét 14 és 25 ezer család közé teszik. Ez a világon élő összes császárpingvin 5-9 százaléka.

Ezek a pingvinek a legmagasabbak és a legnehezebbek. Ahhoz, hogy költeni tudjanak és a fiókáikat felneveljék, olyan masszív jégplatformra van szükségük, amely az érkezésüktől, áprilistól egészen decemberig kitart – a kis pingvinek úszáshoz szükséges tollai akkorra fejlődnek ki.

2016-ban az erős szelek felszaggatták a tengeri jégtakarót és a jégréteg azóta sem állt ott, a Brunt- selfjég szélén helyre. Ezért költésre alkalmatlan a vidék. A tudósok szerint sok felnőtt állat vagy lemondott az utódokról, vagy új költőhelyet keresett magának az elsodort helyett a Weddel-tengerben, ahol 50 kilométerrel arrébb jelentősen megnőtt egy kolónia a Dawson-Lambton gleccser közelében.

A tragikus véget ért sok ezer pingvinfióka sorsa arra figyelmezteti a kutatókat, hogy mi várhat a császárpingvinekre, ha tovább olvad a jégtakaró. Azt mondják, 50-70 százalékkal csökkenhet a számuk az évszázad végére, ha a jégfelület a most modellezhető mértékben zsugorodik a jövőben.