Nincs irodalom politikai vonatkozások nélkül

Interjú Szegdy-Maszák Mihállyal az új alaptanterv kapcsán

[szorenyi.p] publikálva: 2012-04-15 15:59:00 | Nyomtatásprint

hírkép

Kimagasló emberek támogattak diktátorokat, közepes képességűek álltak a haladás mellé. Az irodalom tehát mindig kapcsolódott a politikához. Szegedy-Maszák Mihállyal arról, hogy miért nem jó, ha a politika beleszól a művészetbe.


Az új Nemzeti Alaptanterv egészében formálja át a közoktatást. Tartalmaz bizonyos készségeket és ismereteket, kötelező minimális tananyagot, az irodalomoktatás terén kiterjedt olvasmánylistát. Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténészt és egyetemi tanárt kérdeztem irodalomról, politikáról, hagyományokról.

Milyen szerepe van a politikának az irodalomban, tulajdonképpen mennyire határozza meg a politika az irodalmi szövegek hagyományozódását - a kanonizációt?

Nincs irodalom politikai vonatkozások nélkül, ezért üdvös volna, ha különböző világszemléletű alkotások szerepelnének a tananyagban. Szinte minden irodalomban vannak olyan művek, amelyek egymással szöges ellentétben levő szemléleteket sugalmaznak - Milton Cromwell titkára lett, de más kiváló angol költők I. Károly királyt támogatták, akit utóbb lefejeztek, az 1789-ben kitört francia forradalom oldalán és ellenzékében egyaránt voltak jeles szerzők, a német értelmiség egy része elhagyta hazáját Hitler uralomra kerülése után, de a nemzeti szocializmus hívei között kimagaslóan jelentős bölcselő is akadt, miközben a szovjet irodalom elsőrendű képviselői estek áldozatul a kommunistának mondott önkényuralom idején, élvonalbeli orosz költőnő is dicsőítette Sztálint, és e sort sokáig lehetne folytatni. A megosztottság nem magyar sajátosság. A mi örökségünk politikai ellentmondásait sem lehet elhallgatni az iskolában. Másfelől viszont az a személyes véleményem, hogy nem szerencsés, ha a politika beleszól abba, mi része az irodalmi kánonnak.

Mit érdemes és hogyan átadni a középiskolában a magyar- és a világirodalomból, mi a cél?

Az olvasás megszerettetését tartom helyes célnak. Arra ösztönöznék, hogy a műveknek minél tágabb köréből választhasson a tanuló. Bizonyos mértékig szabad kezet adnék az iskoláknak és a tanároknak. Nem volna jó, ha minden oktatónak kötelezően ugyanazokat a műveket kellene tanítania.

Takaró Mihály irodalomtörténész a tervezet hiányosságának a XX. század eleji magyar irodalom alulreprezentáltságát, valamint olyan Nobel-díjra jelölt írók elhagyását tartja (Wass Albert, Tormay Cécile, Herczeg Ferenc), akik éppen külföldi elismertségük e jele révén érdemelhetnének ki előkelő helyet a nemzeti törzsanyagban. Mi erről az ön véleménye?

A NAT ajánl olyan szerzőket is, akiket nem tekintek a magyar irodalom legjelentősebb alkotóinak, de tisztában vagyok azzal, hogy nincs közös megegyezés. Herczeg Ferencnek vannak korai elbeszélései, amelyeket ha középiskolában nem, az egyetemeken érdemes tanítani, sőt a magyarság történeti örökségének része lehet Az élet kapuja című kisregénye, ahogy Tormay Cécile művei közül A régi ház is. Wass Albert életművéből talán a Farkasverem szintén szerepelhet felsőoktatási, de nem a középiskolai tananyagban Azonban nála voltak sokkal jelentősebb erdélyi írók, például Kemény Zsigmond, kinek munkássága mind művészi érték, mind a magyarság önismerete szempontjából sokkal súlyosabb. A középiskolában csak kimagasló értékű művek tárgyalására van lehetőség. Shakespeare nyelve sokkal távolabb áll a mai angol vagy amerikai gyerek nyelvétől, mint egy tizenkilencedik századi magyar regényé. Ha az angliai vagy amerikai tanulót Shakespeare olvasására is bátorítják, akkor a magyar gyerekkel is meg lehet ismertetni Kemény regényei közül az Özvegy és leányát vagy A rajongókat. Jókainak egy-egy regényét természetesen ajánlani kell, de nem szerencsés, ha egyedül ő képviseli a Mikszáth előtti magyar elbeszélő prózát a középiskolában. Tanácsos volna érzékeltetni a középiskolásokkal, hogy a művek egy részének nyelve ellenállást tanúsít az olvasóval szemben, amelyet le kell küzdenünk. Különösen így van ez régebben írt műveknél.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke a kortárs magyar irodalom olyan jelentős alakjainak kirekesztéséről beszélve, mint Esterházy, Nádas, Petri vagy Hajnóczy a tervezet egyértelmű győzteseiként Szabó Magdát és Gion Nándort említi. Ez baj?

A közelmúlt és a jelen írói közül nehéz válogatni, de Nádas és Esterházy legjobb teljesítményei valóban inkább közelebb állhatnak a mai fiatalsághoz, mint Gion vagy akár még Szabó Magda könyvei is.

Arató László azt mondja az interjúban: nem lehet kizáró ok, hogy egy-egy szerző él-e még.

Nem szerencsés élő írók műveit figyelmen kívül hagyni. A hagyomány a jelenben él. Ha kizárjuk az élő írókat, a tanulók nem szereznek ismeretet olyan művekről, amelyeket a környezetükben minduntalan emlegetnek.

A tervezet kitér az információs kommunikációs társadalom műfajaira és a hozzá kapcsolódó veszélyekre, olvasási szokásokra. Milyen kép rajzolódhat ki az irodalom és a technika kapcsolatáról?

Számolni kell azzal, hogy a világháló nagyon sok ismeretet tesz hozzáférhetővé. Az irodalom oktatásának magában kell foglalnia a különböző ismeretközvetítő közegek (médiumok) tanulmányozását, de anélkül, hogy elsikkadna az irodalom.

Mi legyen a külföldi írókkal?

Számomra kérdés, vajon Goethe Faust című tragédiájának első részét lehet-e mellőzni. Proust és Joyce olyannyira döntő hatást tettek a huszadik századi prózára, hogy inkább tőlük vennék be egy-egy rövid szemelvényt, más művek rovására. Mi több, a világirodalmat nem lehet a nyugati hagyományra korlátozni. Ajánlatos volna valami ízelítőt adni más földrészek kultúrájából is.

© vilagszam.hu




Galéria:



Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz



A kategória további hírei:


KÖRNYEZETVÉDELEM
Döglött kacsák a Városligeti tóban
Még nem tudják, hogy miért pusztult el 14 vadkacsa
PÉNZTÁRCA
Új hitelprogram kisvállalkozásoknak
15 ezer vállalkozást keres meg az OTP
ÚTIKÖNYVEK HELYETT
Bálnafesztivál Japánban
Tudják, de csinálják
RECIKLI
Bioüzemanyag sörmaradékból
Sörgyári tankolás

Itt jártunk: Goa

TOP
PIKÁNS

1. Menjen, amíg nem késő

Több mint 100 világörökségi helyszín tűnhet el

2. Rendőrök a budapesti robbanás áldozatai

Megváltozik a főváros közlekedése a lezárások miatt

3. Weisz Fanni gyönyörű volt Áder János oldalán

Az államfő beszédét jeltolmácsolásban is láthatták

4. Már tudni, kié a Dunában talált 130 ezer euró

A bécsi rendőrség szerint nem történt bűncselekmény

5. Döbbenetes emberek szavaztak vasárnap

Zárcsökkentést és táncos játszóteret kért a két szavazó

6. Ilyen az amish szex

Két év tombolás után csak a férj

7. Nádas Tamás barátom emlékére

Lezuhant a műrepülő világbajnok

8. Csodanövény válthatja ki az antibiotikumokat

A kerti sarkantyúka a 2013-as esztendő gyógynövénye

9. Blöff - Nem lehet méregteleníteni a testünket

Zacher Gábor toxikológus elmondja az igazat

10. Ilyen az eszkimószex

Szex kölcsönbe

1. Megfogta-e a püspök az énekesnő mellét?

Mutatjuk, mi történt

2. Csak ronda nőket meg pasikat mutathat a tévé?

Amikor túllépünk egy határon

3. Mi kell a nőnek?

Jól keresnek az elfoglalt üzletasszonyok partnerei

4. Steiner Kristóf érdekeset mondott a Pride-ról

Budapestre jön az Izraelben élő újságíró

5. Nem is voltam Trump szeretője

Ezt állítja a volt francia elnök felesége

6. Végre bocsánatot kért exétől Brad Pitt

Ezúttal Jennifer Aniston volt soron

7. Ilyen, amikor a nők üldözik a férfiakat

Szerepcserés videón mutatják meg

8. Szexszünet munkaidőben

Mindenki jól jár

9. Szexleckék panda maciknak

Videó is készült róla

10. Méhekkel elégítette ki magát Kleopátra

A rovarok adták a rezgést az ókori vibrátorban

Műsoraink
2018.10.12. 18:35 Világszám - Inforádió
Bécs
2018.10.13. 10:05 Világszám - Inforádió
Malawi
2018.10.14. 10:35 Világszám - Inforádió
Bécs ism.
Közösség
Nap lánya

A horror királynője

Szófelhő / Archív
--