Ramadán idején ilyenkor ehetnek a hithű muzulmánok: hajnali 1 és kettő között. Mindenképpen 2 óra 40 előtt, amikor Londonban a város muzulmán vallási tanácsa szerint az első imát el kell mondani. A muzulmánok tehát ébren voltak e késői (korai?) órán is, amikor megérezték a füstszagot. Körberohantak a hatalmas épületben, hogy felverjék az alvó lakókat. Sokan ennek köszönhetik az életüket. A legfelső három emeleten nem laktak hithű muzulmánok, akik a ramadán idején böjtölni és imádkozni szoktak és csak hajnalban ehetnek. Ott mindenki meghalt.

Hivatalosan még mindig 12 a halálos áldozatok száma, de mindenki tudja: ennél többen vesztették életüket a pokoli toronyban Kensington városrészben. A kórházakban huszan fekszenek élet és halál között. Nagyon sok az eltűnt.

Közben megindult a vizsgálat a borzalmas tűz oka után. Kínos kérdésekre kell válaszolnia mind a kerületi önkormányzatnak, mind a tulajdonosnak. Illetve annak a karbantartónak, aki gyalázatos munkát végzett a toronyházban. Nem működtek például az automatikus tűzjelzők. Ezért volt életmentő az, hogy a hithű muzulmánok hajnalban körbeszaladtak a folyosókon, hogy felébresszék az alvó lakókat a toronyházban.

Hogy történhet meg mindez Londonban, a 21. században?- ezt firtatja a brit sajtó pártállásra való tekintet nélkül. Válasz egyelőre nincs, de abban mindenki egyetért: valakinek vállalnia kell a felelősséget azért, hogy egy toronyház szinte teljesen kiégett London előkelő Kensington városrészében.