Az Oroszlán-Majkpusztán található Kamalduli Remeteség műemlék kolostorépülete felújításához a magyar állam és az Európai Unió is jelentős összeggel járul hozzá. Az első ütem során 874 millió forintból újul meg a kolostor teljes szerkezete, és homlokzata, az emelet belső műemléki rekonstrukciójára és a csodálatos díszudvar helyreálítására. Ahogyan L. Simon László, a parlament bizottsági elnöke a bejáráson fogalmazott, a szakszerű helyreállítás után a Remeteség a turisztikai desztináció egyik fő attrakciója lehet majd.

A Kamalduli Remeteséget 1733-ban alapította Esterházy József, az 1770-es elkészülte után tizenhét remete lelt csendes otthonra a falak között. A szerzetesek az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, akik a napi kötelező imán túl nem beszélhettek egymással. Az áhitatos csendet csak évente két alkalommal törhették meg – az elöljárójuk engedélyével – 3-3 napig.

A rend önfenntartó volt. Az adományokon kívül a fel nem szentelt laikus barátok munkájából – gazdálkodásból, halászatból földművelésből – tartották fenn magukat.

Miután  II. József feloszlatta a rendet, az épületekben posztógyári munkások laktak, az egyikben pedig iskola működött. 1860-ban az Esterházy-család a konventépületet vadász- és lakókastéllyá alakította át, meghagyva egyes barokk részleteket.

A felújítás során csodálatos új életre kelnek a reflektorium és előterének freskói is melyeket Vogel Gergely oltár- és freskófestő készített 1760 körül. Az eredeti berendezésekből nem sok maradt a történelem viharaiban. Most igyekeznek a kor eredeti hangulatának megfelelően visszaállítani az architektúrát.

Majk az 1980-as évektől kedvelt turisztikai látványosság. A 90-es évek elején helyreállították a megmaradt templomtorony alsó részét. 2012-től kezelője a Forster Központ.

A helyreállítás I. üteme várhatóan idén befejeződik, a II. ütemre pedig már elkészültek a tervek, amelynek köszönhetően megvalósulhat a Halmester-ház, a Grotta-kápolna és a 7-es cellaház rekonstrukciója is.