A koponya egy hím Paranthropus robustushoz tartozik, mely a modern ember közvetlen ősének, a Homo erectusnak rokon faja. A két faj nagyjából egy időben élt, a Paranthropus robustus viszont korábban kihalt. A kutatók szerint nagyon izgalmas leletről van szó.

"A legtöbb fosszilis lelet csak egy fog itt-ott, így nagyon ritka, hogy ilyet találunk, nagy szerencse" - mondta el a BBC-nek Angeline Leece, a melbourne-i La Trobe Egyetem kutatója, aki megtalálta a koponya töredékeit 2018-ban a Johannesburgtól északra található Drimolan régészeti lelőhelyen. Csupán néhány méterre találták attól a helytől, ahol 2015-ben egy gyermektől származó, hasonló korú Homo erectus koponyára bukkantak. A szakértők az elmúlt éveket az egyes darabok összeillesztésével és elemzéssel töltötték. Eredményeiket kedden publikálták a Nature, Ecology and Evolution című tudományos lapban.

A tudomány jelenlegi állása szerint három hominin (emberszerű) faj élt egy időben Dél-Afrikában egymással versengve. Egy ilyen koponya felfedezése az emberi családfán belüli "mikroevolúció" ritka példáját mutatja be - mondta Jesse Martin kutató. A Paranthropus robustusnak nagy fogai és kis agya volt, ellentétben a Homo erectussal, melynek fogai kicsik, agya nagy volt. Úgy vélik, az ősi faj étrendje főként kemény növényekből, például gumókból és kérgekből állt. "Idővel a Paranthropus robustus valószínűleg úgy fejlődött, hogy képes legyen nagy erőt kifejteni a kemény táplálék harapása és rágása során" - mondta Leece.

A szakértők szerint lehetséges, hogy a klímaváltozás hatására nedvesebbé váló környezetben csökkent a fogyasztható élelem. A Homo erectus ellenben kisebb fogaival valószínűleg növényeket mellett húst is evett. "Ez a két, nagymértékben különböző faj eltérő evolúciós irányokat képvisel" - véli a szakértő. Leece hozzátette, bár végül az evolúciós versenyt a Homo erectus nyerte, a lelet alapján kétmillió évvel ezelőtt a Paranthropus robustus sokkal elterjedtebb volt a vidéken, mint a Homo erectus.