A miniszteri biztos a program keretében zajló külhoni gyermekpszichológusok képzésén köszöntőjében úgy fogalmazott, "a felépített falakon túl sokkal fontosabb, hogy mi történik a falakon belül", hiszen a határon túli magyar gyerekek az óvodában találkoznak először intézményesített formában az anyanyelvvel, a magyar kultúrával.

Kiemelte, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program ezért nem csak szakmapolitikai, de nemzetstratégiai kérdés is.

A program során szerzett tapasztalatairól Grezsa István példaként elmondta, a  Magyarországon magától értetődő bölcsődei rendszer a környező országokban nehezen elérhető, de ugyanilyen "hézagosan" lehet hozzáférni az óvodapedagógiát segítő egyéb szakmákhoz - mint a logopédia, gyermekpszichológia - is.

Ezért tartották fontosnak - folytatta -, hogy a képzési rendszerbe vegyenek be olyan szakterületeket, amelyek javíthatják a magyar óvodák világát. A cél az - emelte ki -, hogy a most 48 ezer óvodába járó gyerekek száma elérte a 60 ezret. Hozzátette: ez a cél reális, még akkor is, ha a magyar kormány tisztában van a demográfiai tényekkel és a gazdasági elvándorlással is, amelyek szintén sújtják a határon túli magyar közösségeket.

Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke arról beszélt, hogy örömmel csatlakoztak a program szakmai részéhez.

Mint mondta, programjaikkal, képzéseikkel igyekeznek megszólítani a határon túli gyermekorvosokat, és velük szoros kapcsolatot kiépíteni. Olyan kapcsolatrendszer épül, amely a mindennapokban használható és hasznosul - fogalmazott a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 38,5 milliárd forint keretösszegből két ütemben hajtják végre 2020. december végéig. A programban 150 új óvoda építése és 450 megújítása szerepel.

A program keretében zajló gyermekpszichológus-képzésen 70 külhoni magyar - Erdélyből, Felvidékről,Vajdaságból, Kárpátaljáról érkező - szakember vesz részt.