A közleményben azt írták, az elmúlt hónapokban - magyar politikai szereplők és külföldről finanszírozott NGO-k tevékenységének köszönhetően - két álhír is komoly nemzetközi visszhangot kapott Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel kapcsolatban: ezek az összeesküvés-elméletek (konteók) a kormánykritikus újságírók bebörtönzéséről, továbbá az Országgyűlés működésének felfüggesztéséről szóltak.

A felmérés kimutatta, hogy az előbbi állítás a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka), míg az utóbbi felvetés a válaszadók 65 százaléka szerint nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben mindössze a lakosság 23, illetve 24 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon fennáll a kockázata a kormányzatot kritizáló újságírók bebörtönzésének, továbbá az Országgyűlés tevékenysége a járvány kezdetekor felfüggesztésre került.

A Századvég szerint megállapítható tehát, hogy az említett két hamis hírt a válaszadók túlnyomó többsége nem találta hitelesnek, ami azzal magyarázható, hogy a lakosság összességében kritikusan viszonyul az álhírekhez, illetve konteókhoz, és - felismerve ezek jellegzetes vonásait - képes megkülönböztetni őket a valós hírektől.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) úgy látja: Magyarországon érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága, az ellenzéki médiumok szabadon fogalmazhatnak meg kritikát a kormányzattal szemben, míg 29 százalékuk ezzel nem ért egyet.

"Kijelenthető, hogy a magyarok az operatív törzs és a koronavirus.gov.hu tájékoztatásában bíznak a leginkább: a megkérdezettek 68 százaléka tartja megbízhatónak az említett hírforrásokat, és pusztán a 24 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra" - áll a kutatásban.

Hozzátették, hogy a televíziós híradások esetében ez az arány 58, illetve 33 százalék.

Az internetes híranyagok megítélése érezhetően negatívabb a lakosság körében: az online hírportálok és a közösségi oldalak tájékoztatását a válaszadók 47, illetve 21 százaléka tartja hihetőnek, ezzel szemben a 32, illetve 58 százalékuk nem ad hitelt az ott megjelenő információknak. A megkérdezettek különösen kritikusak a Facebookon megjelenő hírekkel kapcsolatban: a 64 százalékuk nem bízik a szóban forgó közösségi oldalon terjedő állításokban, és mindössze a 15 százalékuk tekinti az említett platformot hiteles hírforrásnak - közölte a Századvég Alapítvány.