És ez már nem az a kellemetlen látogató a konyhában, amely a nála nagyobb és súlyosabb ételmaradékot cipeli nemlátható téli kamrájába. Ez a São Paulo’s D.O.M. éterem Sao Paulóban, a világ tíz legjobb éttermének egyike. Tulajdonosa pedig Alex Atala, az Amazonas vidékének szerelmese, aki heteket – ha nem hónapokat – tölt a folyó távoli vidékein, és ottani tapasztalatai vezették a nem mindennapi felismerésre: a rovarok részét képezhetik az emberi táplálkozásnak, a szükséges napi protein biztosításának. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az amazonasi indián törzsek emberemlékezet óta fogyasztják a rovarokat - írja globoport.hu.

,,Egy öregasszony kínált meg egy hangyafőzettel. A gyömbérhez hasonló íze volt, és nagyon érdekesnek találtam – mondja a két Michelin-csillagos szakács és az ATÁ-Intézet egyik alapítója. Az intézet azoknak a kis mennyiségben termelő élelmiszerelőállítóknak a segítője, akik éppen méreteik miatt nem nagyon jutnak ki a piacra.

A São Gabriel das Cachoeiras vidékén, a kolumbiai-venezuelai határ közelében lévő terület az etnikai sokszínűség szempontjából világvezetőnek számít – állítja Almir Von Held, a Brazil Nemzeti Indián Alap vezetője: több mint 20 indián közösség él ezen a területen, és mindegyikük számos étkezési hangyát tart számon. A hangyák fogyasztása jóval a gyarmatosítók érkezése előtt kezdődhetett – meséli annak a 35 éves tapasztalatnak a birtokában, amelyet az indián törzsek között töltött években szerzett. ,,Láttam, hogy például a Baniwa törzs nyers és főzött formában is fogyasztja a hangyákat. Feltételezem, hogy a bogarak fogyasztásával kapcsolatos ellenérzést a gyarmatosítók hozták be Latin-Amerikába.”

Kínában gyakran tálalnak fel bogarakat, de például a ropogósra sült tücsökkel tacókat töltenek meg Mexikóban, hozzá pedig guacamolét fogyasztanak. S ott van a hangyás burger – garantáltan zsírmentes.

De nem csak a brazilok álltak elő ezzel az ötlettel: A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete is megírta 2013-as jelentésében, hogy a bogarak fogyasztása magas proteintartalmuk miatt ajánlatos. Ezt azzal a példával tették hangsúlyossá, hogy azonos mennyiségű proteinigény esetén 1 kg bogárfehérje sokkal környezetbarátabban állítható elő, mint 1 kg marhahús, amihez 8 kg táplálék kell. Arról még nem írt senki, hogy az ENSZ híresen kiváló munkahelyi éttermeiben áttértek-e már ezekre a bogaras ötletekre.