Azok közé a kelet-európai rendezők közé tartozott, akiknek jól sikerült az átállás: két filmje is Oscar-díjas lett Amerikában. 1975-ben a Ken Kesey regényéből forgatott Száll a kakukk fészkére című film öt Oscar-díjat szerzett. Forman rendezői díja mellett például Jack Nicholson is itt kapott Oscart. A Hair, mely a vietnami háború elleni tiltakozásról szólt, szintén óriási sikert aratott, de politikai okból nem díjazták az Egyesült Államokban. Az Amadeus viszont 1985-ben tarolt az Oscar-gálán: 8 szobrocskát szerzett! A film Mozart és Salieri vetélkedését dolgozta fel finom lélektani eszközökkel. Hasonló filmes módszer jellemezte a Valmont című filmet is, melynek alapanyaga a Veszedelmes viszonyok című híres francia regény volt, mely a szerelem különböző aspektusait vizsgálta a XVIII. században.

Milos Forman 1932-ben Csehszlovákiában született. Árva gyerekként nőtt fel: szüleit Auschwitzban ölték meg a holokauszt idején. Csehszlovákiában nemcsak filmrendező volt, de írt forgatókönyveket is és színészként is feltűnt néhány filmben. Óvatosan bár, de bírálta a rendszert. 1968-ban támogatta a reformokat. Miután a szovjet csapatok bevonultak Csehszlovákiába és véget vetettek a reformoknak, Milos Forman az emigráció mellett döntött. 1977-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. Ebben nagy segítségére volt, hogy nem sokkal korábban szerezte meg élete első Oscar-diját a Száll a kakukk fészkére című filmmel. Milos Forman utolsó filmjét - Ghost of Munich - szülőhazája müncheni tragédiájáról készítette. Hitler követelésére a nagyhatalmak felosztották Csehszlovákiát 1938-ban. Egy újságírónő szemén keresztül 30 évvel később érzékeljük a drámát: Közép-Európa legdemokratikusabb államának a megszűnését. Mindig ez a finom távolságtartás jellemezte Milos Formant, aki az árnyalatok nagy művésze volt és aki hosszas betegeskedés után most, 86 éves korában meghalt az Egyesült Államokban.