Mit gondol a Ballagóbálról? Milyen pluszt adhat ez a szereplés a diákoknak?

Úgy gondolom, ez egy remek kezdeményezés, hiszen a gyerekek annyit készülnek a szalagavatós táncaikra! A Ballagóbál lehetőséget nyújt számukra, hogy a sok befektetett energia ne vesszen kárba, a koreográfiák pedig ne merüljenek a feledés homályába. A próbák alkalmával tovább építhetik közösségüket, a Bálon pedig más iskolák táncait is megismerhetik.

A három kategória közül melyik áll legközelebb a szívéhez?

Diákként a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában tanultam, ahol a balett mellett, a néptánccal is megismerkedhettem, sőt, meg is szerettem azt. De mindegyik műfajnak megvan a maga bája és szépsége, így igazából nehéz bármelyiket is kiemelni.

Milyen személyes, a saját szalagavatójához fűződő élményei vannak? Milyen táncot adtak elő az osztályával?

Nálunk másfajta képzési rendszer volt, ezért, úgy emlékszem, külön szalagavató, mint olyan, nem is volt. Három művészeti szakon tanulhattak a diákok: zene-, képző- vagy – ahova én is jártam – táncművészeti szakon. Mi, táncművészetisek, készültünk külön műsorral a szülők és rokonok részére, de ez is több produkcióból állt össze. Hagyományos értelemben vett szalagavató bálunk nem volt.

Zsűritagként mit vár majd az indulóktól? Mi lesz a legfontosabb szempont az értékeléskor?

Ezen még nem gondolkodtam. Nem is biztos, hogy ezt előre el lehet dönteni, vagy ki lehet ragadni egy adott aspektust, amelyet leginkább figyelni kellene. A táncok hangulata, energiája úgyis csak ott, a helyszínen tesz majd ránk bármilyen hatást is. Nem várok komplett, egész történeteket, de az mindenképpen fontos, hogy ötletes, kreatív és magával ragadó legyen a koncepció.