A Cardiff Egyetem és a New York Állami Múzeum kutatói 10 éve indították el a New York-i Hudson-völgy feltárását, mely során több, mint 3000 négyzetméter őserdőt azonosítottak. A megtalált kövesedett maradványok között voltak azok a fafosszíliák, melyek korát 386 millió évre becsülik, ezáltal pedig a leletek a világ legrégebbi fafosszíliáinak címét is elnyerték. A fafosszíliák 2-3 millió évvel lehetnek idősebbek, mint a korábbi, legrégebbinek kikiáltott leletek. Cairo város mellett, egy elhagyatott kőbányában találták meg őket és egykor részei lehettek annak a hatalmas őserdőnek, melynek területe New York és Pennsylvania államok határain is túlnyúlt. Mivel mellettük halfosszíliákat is találtak, a tudósok arra következtettek, hogy az erdőt elönthette a víz. Így pusztulhattak ki a fák.

A devon földtörténeti időszakból származó erdőből eddig két fafajt azonosítottak egy harmadik vizsgálata pedig jelenleg is zajlik. A kutatók egy hosszú gyökérképződményt is találtak, melynek kialakulása a növények vízellátását alakította át. "Ez egy ősi erdő az idők kezdetéről, abból a korból, amikor a bolygó zölddé változott és az erdők kezdtek általános részei lenni a Föld ökoszisztémájának - írta Dr Chris Berry, paleobotanikus a Current Biology-ban megjelent tanulmányban. A professzor szerint a leletek segíthetnek jobban megérteni, hogyan fejlődtek ki a fák és hogyan kezdték el feldolgozni a szén-dioxidot. Az sem kizárt, hogy később még régebbi leletekre bukkannak, a paleontológia ugyanis tele van meglepetésekkel - mondják a kutatók.