Sok, a háztartásban is megtalálható anyagból készíthetünk komposztot, mint például zöldség- és gyümölcsmaradékokból, falevelekből, levágott fűből, kerti növényekből, virágokból, őrölt kávéból és zaccból, tealevelekből, újságpapírból, kartonpapírból, fűrészporból és sok minden másból. (Viszont a hús- illetve csontmaradványok kártevőket vonzanak, így azokat kerüljük.) Ezeket másképp kidobnánk, így hát a komposztálással az elszállítandó szemét mennyisége is kevesebb lesz.

A komposztálást célszerű csupasz talajon végezni, melyre rétegekben felhalmozzuk a lebomlasztani kívánt anyagokat. Ha kellőképpen ügyelünk arra, hogy a szénben gazdag (pl. száraz levelek, faágak, kávézacc vagy fűrészpor) és a nitrogénben gazdag (ételmaradékok, levágott fű illetve zöld levelek) anyagok megfelelő arányban rétegződjenek, tápanyagban gazdag, jó minőségű komposztot kapunk, amellyel feleslegessé válik a mesterséges változat, ráadásul távol tarthatjuk a különböző növénybetegségeket is. A komposztot nedvesen kell tartani, illetve időnként át kell forgatni, hogy a kémiai reakciók, melyek a lebomláshoz szükségesek, végbemehessenek.

Természetesen ezt olyan kerttulajdonosoknak ajánljuk, akik művelik a földjüket, azaz minimum virágokat nevelnek és azokat trágyázni akarják. Amennyiben csak füvünk van, ok egy kevés virággal, akkor marad az előre megvásárolható zacskó, amelyet a kukások elvisznek.